A nyolcvanon túl is aktív pedagógus, egykori operacsillagról a népi demokrácia éveiben legendák járták. Gencsy Sárit oroszos nevű akkori férje miatt összehozták Vorosilov marsallal, sőt egy moszkvai turnén a szovjet pártfőtitkárral is. Ő azonban nem a politikusokat és a mundért viselőket, inkább a szellem tábornokait kedvelte.

Gencsy Sári minden idők legjobb Iluskája volt a János vitézben. A kitűnő szoprán huszonöt évig volt tagja a budapesti Operaháznak, ez idő alatt az operairodalom legszebb lírai főszerepeit énekelhette. Olyan sztárok partnere lehetett sok éven át, mint például Svéd Sándor, a világhírű bariton, vagy Sárdy János, aki azokban az idôkben a nők egyik bálványa, igazi szívrabló volt.

– A közönség nem is sejtette, hogy mennyire más volt a színpadi és a magánember Sárdy – emlékszik vissza a művésznő híres partnerére. – Jancsi civilben nem volt igazán férfias jelenség, ahogy ma mondanák: “macsó típus”, inkább kedves modorával lopta magát a nők szívébe.

Gencsy Sári ítélőképességében megbízhatunk, hiszen négy férjének mondott igent az anyakönyvvezető előtt.

– Elsô férjem orvos volt, a második tanár, a harmadik neves újságíró, a negyedik ismert író.

– Igaz, hogy a második férjéről nevezték el a fővárosban a Guszev utcát?

– Valóban Guszev volt a neve, de semmi köze nem volt a Szovjet Hadsereg Guszev tábornokához.

Ezt azonban nem akarta elhinni neki senki, különösen az a bizottság nem, amelyik megszavazta az Operaház örökös tagjait. Gencsy Sári hiába volt huszonöt esztendôn keresztül az Operaház vezető énekesnôje, a mai napig nem kapta meg ezt az elismerést. – Két ízben is visszautasítottak azzal az indokkal, hogy Guszev tábornok volt a férjem. Meg sem hallgattak, hogy ez nem igaz.

– Vorosilov marsallal is szóba hozták a nevét.

– Erről én is hallottam, de Vorosilovnak nem én, hanem egy másik énekesnő, Orosz Júlia volt a szerelme.

– Az sem igaz, hogy Hruscsov, a volt szovjet pártfőtitkár szerelmes volt önbe?

– Amikor Moszkvában vendégszerepeltünk, ezerkilencszázötvenhétben, a Kreml Szent György termében volt egy fogadás, amelyet Hruscsov adott. Mivel jól tudtam oroszul, kedélyesen elbeszélgettünk. Mire hazajöttünk, tele volt a város a pletykával, hogy Hruscsov szerelme vagyok.

Ennyit a művésznő régi, állítólagos kalandjairól. Viszont a fényképalbumában a régi fotók mellé beragasztott spárgadarabról van mesélnivalója:

– A Bohéméletben Musette-et játszottam. A szerepem szerint a második felvonás közepén kellett belépnem a színpadra, egy oldalajtón. Mint minden este, akkor is könnyedén be akartam lökni az ajtót, az azonban nem mozdult. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy egy leszögezett léchez kötötték, azért nem tudtam belépni. Végül az ügyelő vágta el a kötelet, s csak késve tudtam a színpadra bejutni. A karmester keze már a levegőben volt, várta, hogy belépjek. Valamelyik rosszindulatú kollégám tréfája miatt egy életre megutáltam ezt a szerepet. Ilyen dolgok miatt is nevezték sokan Viperaháznak az Operaházat. A spárgából levágtam egy darabot, örök mementóként.

Gencsy Sári visszavonulása után énektanárnő lett. A legkiválóbb operett- és musicalszínésznők az ő keze alól kerültek ki a Színművészeti Fôiskoláról. Nyolcvankét évesen ő volt Magyarország egyik legidősebb aktív tanára.

Az operahősnők közül Verdi, Mozart és a bel canto alakjai álltak hangi adottságaihoz, művészi alkatához a legközelebb. Nagy sikerrel játszotta a Traviata Violettáját, a Rigoletto Gildáját, a Lammermoori Lucia címszerepét, a Szöktetés a szerájból Blondéjét, Delibes Lakméjének címszerepét.

 

gencsy

Reklámok